Egy nemzet nagyságát és erkölcsi fejlődését jól mutatja az,
ahogyan az állataival bánik.

Mahatma Gandhi

Sok mindent köszönhetek Simon Tímea Nórának. Két évig jártam Budapestre, az Állami Egészségközponti Ortopédia szakrendelésre, két mankóval. Eleinte naponta, majd két naponta. Ez alatt több műtétet is elvégeztek rajtam. Végül kiderült, hogy sikertelen és kilátástalan az életem. Az MR vizsgálat kimutatta, hogy csontszuvasodásom van, és tele van cisztával a térdem. Közölte velem a Főorvos úr, hogy mi a megoldás, és mivel tudnánk megállítani, hogy ne terjedjen tovább. Ekkor omlottam össze, és kértem 3 hét gondolkodási időt. Rögtön tudtam, hogy nem akarok tolószékbe kerülni. Ekkor már ismertem M. L-t, Őt hívtam fel sírva.

Mire hazaértem, már beszélt is Tímeával, kérdezte, hogy kipróbálom-e ezt a gyógyítási lehetőséget. Rögtön igen-t mondtam és másnap el is mehettem a kezelésre. Három hétig jártam hozzá és már lehetett is látni a fejlődést. Harmadik hét után visszamentem az orvosomhoz, hogy előkészítsen egy újabb műtétre. A Főorvos úr első szava az volt: mit csináltam, hol jártam?

Mikor elmeséltem neki, azt mondta, hogy ha nem hozzá jártam volna, akkor el se hinné a változást, hiszen nem kell amputálni a lábamat. Ez volt a legboldogabb napom. Ezek után két hetente járok ellenőrzésre, de hála a Jó Istennek semmi gond nincs. A megrázkódtatás után az Édesanyám került kórházba. Kiderült, hogy menthetetlen az élete. Nagyon magas volt a cukorszintje, és rákos beteg volt. Az orvosok 3 napot adtak neki. Sírva meséltem el Tímeának, hogy mi történt. Tímea megígérte, hogy mindent megteszünk érte. Mire másnap mentem a kórházba, már nem találtam a helyén. Nagyon megijedtem. Közölték, hogy átvitték az elfekvőbe.

Én mondtam, hogy nem hagyom ott – haza akarom vinni. Így is lett – és a 3 napból, 3 év lett. Tímea ennyivel meghosszabbította az életét. Távgyógyítással rajtam keresztül. Nem tudom hálámat eléggé kimutatni – köszönöm Tímea!